Na fiúk, nem szaporítom a szót, amúgy sincs közelemben a híres Viagra vízesés, amiből ihletet lehetne meríteni a szaporításhoz. Jól megleptem magamat veletek, mondhatom! Köszönet a születésnapi monitorért, amiben aztán majd jól megnézhetem magamat. Mindenfajta szem-elverés és látáscsökkenés radikális leépítése közben. Balázsnak: nem voltál a tetthelyen, így beszámolás jön: a windows épp addig nyújtózkodott tegnap a gépemben, ameddig a takarója ért. Új monitor beköt, windows: hello monitor, viszlát emberek! Ennyit a cím elejéről. Ádám révén lakik az említett gépben egy Linux is, amely program a neve után ítélve inkább egy kerti madárra emlékeztet, amelyik az indián bikaviadalokról ír éppen egy dalt nyárfára. Most én írok ezen a madáron, mert a windows még mindig repül, feltehetően az én hülyeségem miatt, amelyik hülyeség olyan madárra emlékeztet, mint a szarka, amelyik sokat akart.  MÁSKOR pediglen kisebbre tárni a pénzeszsákokat uraim! (Nem szeretnék versenyben maradni, legközelebb egy számítógépet kérek, stb.) Szóval örülök, küldök egy mostani dalt képben, hang nélkül. A Linux madarat még nem tudtam megszólaltatni amúgy sem.

Ez itt a kép helye. Utóbb kiderült, hogy innen(Linuff) nem akar illeszkedni. Majd összehívom a winek tanácsát. 
Három (bio)órával később: és tessék! A tanácsot megfogantam, aztán máris itt a küldemény. Nemdemjén, annyi bizonyos. Meghívlak benneteket egy sétára kifelé a behavazott világba. Aba 1968-69 körül. A szőlőkaróknak a teteje látszott csak ki, mert a mostani hó már akkor leesett. Egyszerre. Azt hiszem, ebben a szőlőben csak az én gyerekkorom járt, sebaj. A fák maradtak.
Van egy olyan érzésem, hogy ez az üzenőfal, füzet, napló, találkahely, mijakőtyúkagyú, stb. beválik. Jobban, miként azt megalkotója gondolta, bár honnan a kénkőből tudhatnám, hogy ő mit várt tőle? Én például utálok képeket telefonálni, de úgy általában sem szeretek fonállal tele dolgokat, nekem így jobb néha belebeszélni az asztaltársaságba. Virtuasztal igaziakkal, akik mondják olykor a magukét. Meg esetleg láthatjuk, hogy a mostani borbélyok pénzért hogyan bővítenek fejkerületet hajvágás helyett, meg az üveggyapotot ellő kipufogó látványa is így érzékletes igazán. A többit meg úgyis kifecsegjük apránként.  Aggodalomra semmi ok, most teremtünk egy új műfajt, amit elfelejtünk divatba hozni. Aztán meg ha véletlenül mégis találkozunk valahol, már meg sem kell kérdeznünk, hogynahogyvagy? Ennek ellenére jó lenne egy napot évente egyszer közösen a detoxikálóban tölteni. Ollé! Linuff!