Jól van, örülök, hogy így esett. A lefekvés előtti búcsúküldeményt nézve arra gondoltam, hogy nem ártana vennem egy jó kis mocsarat valahol Dunántúlon. Aztán inkább a Velencei-tóra redukáltam, de itt helyesírási gondjaim akadtak. Aztán jött a kéményseprő, akinek tavaly örök időkre eladtam egy komolyabb összegért azt a jogot, hogy bárki is zaklasson kéménydíj ügyben.Ez a strici újra zaklatni kezdett ugyanazzal az ürüggyel, mint tavaly. Bánhida tényleg olyan már, mint egy igazi záróra utáni hely. Ha odafigyelsz, még háborogsz is, egyébként meg ideje lenne leszedni a szilvát a fáról, mert megaszalódott nélküled is. Tehát a díjbeszedőt elzavartam, aki nagyon háborgott emiatt, és nem emlékezett a tavalyi dolgokra. Örömöm kifejeződéseként ennyit elöljáróban, esetleges zaklatásodat nem venném zaklatásnak: (egészséged, stb.) apa / eftata.