Hülyék írnak levelet. Hülyék hívnak föl. Hülyék dolgoznak az én felelősségemre, de az ő agyukkal. Én védekezek. Egész nap. Persze én is hülye vagyok. A munkának vége. Hazaindulok a gyárból, az úton hülyék, hajtási engedéllyel. (Zoli szerint is, ő is ott volt.) Még össze is ütköznek. Otthon hülyék sittes zsákjai a parkolóhelyemen (ki van fizetve) (a parkolóhely), mellette szomszéd hülye balfaszul parkol, nem férek el. Ott hagyom a picsába a járdán. Csajomat nem hívják be mégse éjszakára, szólnak neki délután, aztán mégis behívják, mert mégis, a hülyék. Beviszem. Belenyomnak a behajtani tilosba, de nem hagyom, rányomom a hülyét a villamos sínre, de nem hagyja, senki se nyer, anyagi kár nincs, őszülök. Eltévedünk. Odaérünk. Hazaérek, nem öltek meg. Nem férek be most se. Leszarom, beállok keresztbe, majd kiállnak, ahogy tudnak. (Reggel is kocogtattam a hülyék furgonját ötször, mire kifértem. Most kocogtassanak ők.) Leülök lenyugszom. Bekapcsolom a gépet, lássuk, mi van. A hülyeállat informatikus emberi érzelmekkel kísérletezik: sértődés. Letörli a szerverről a fél éves munkáját. Az én munkám is bassza meg az áram, nem magától találta ki a hülye. Intézkedek. Megoldjuk. Van mentés. Visszatesszük. Felhívnánk. Nem veszi fel. Ezt is leszarom. Majd holnap. Lenyugszom. Csöngetnek. Az elefánt az. Miért kopogok föl neki tizenegykor? A hülye. Tegnap miért vertem a gázcsövet 11-kor? Vacsorát csinált. Elborulás. Köd. Lila. Nem nyitom ki az ajtót, elég a kisablak. Vérnyomás. Elpattan egy gitárnyak. A rácsba kapaszkodik. Elmondom neki. A bútorait. A lánya magassarkúját. Az inbecil unokája pszichéjének részleteit. A filcet, mint anyagot. A napi egy óra csendet, mint csodát. Értsem meg, hogy ő. Ezen a héten tizenegykor vacsorát csinál. A hülye. A hétvége, az hétvége, akkor jönnek a barátok. De figyel amúgy rá. Csak hát egy 5 éves gyereket hogy lehet kordába? Éjjel egykor. A múltkor meg a lánya barátnője nem vette le a palántázócipőt. De bútort azt nem. Éjjel főleg nem. Nem szekrény, hanem asztal. Ja igen, a hokedli. Tudja. Néha a komód. Elpattan egy színpad. Telefonszámot. Azonnal. Nincs több felkopogás. 70/5249441. Amíg kapcsolható. Hívjátok bátran. Egy óra van hátra éjfélig. Vagy meddig tart egy nap?