Ne lankadjatok kankalin! Én is úgy ráfizettem, mint egy licitáló a bőrzén, avagy a bróker. A kopasz pénztárgép agyába neki. Reggel kerren kettőt a Kék Léna a garázsban, gázolnék neki, oszt lefullad. Ezt sokszor eltréfáljuk, majd feladom, hiszen a műszer azt jelzi, még száz kilométer benzinem van. A kilométer számláló szerint akár százhárom is. Nosza!Tíz perc múlva vulva, Sanyi vigyé! Sanyi visz, jövök vissza babrálni, de hiába. Hajdu bevontat a Pszervízbe. Igen jó egy halott fékkel legördülni a templomdombon meghuzatva. Mondom a szervízelésnek: olyan, mintha nem lenne benne anyag. Pumpa szív, majd meghal, aztán klatty. Jó, alap nyolcezer, de ha pl. gyertyát kell kicsavarni, felhívjuk, mert az is tétel. Háromkor begyalogolok érte, kaptam három liter benzint hatezerötér sajnálatból. Merthogy horpadt száraz volt a tankja a szerencsétlennek, a digitálibok éjszaka átvonultak a garázs fölött, és programot csináltak, miáltal mindkét (km+tanker) kijelző hamiskásan mosolyintott rám. Tőccse teli, hogy megjegyezze a elektronika, oszt akkó jólesz. Teli: tizenöt. Ezer. Tegnap este döntöttem el, hogy abban az esetben, ha ötezerért benzint vásárolnék, maradna némi alapozási alapanyag, hogy munkaeszközt/közöket vágyakozzak. Ehhez képest húsz vált másféle matériává. Sebaj! 1xélünk, gazdag halottakkal teli a temető! Holnap száznegyvennel megyek megint pénzért. Úgyhogy életetek legbiztosabb pontját, eme sziklaszilárd világítótornyot a ragyaverte éjszakában, az őrült óceánnal dacoló profi pénzelhajtót, ne vegyétek igazán bele a példatáratokba. Csak amúgy. Mint ahogyan az isten veled bús kedd című kép is matatja mintegy például.
